A tradicionális bortermelő országokban, így Magyarországon is, a borkészítést törvény szabályozza.

Sokan nem is gondolnák, de az EU-s jogszabályokhoz képest a magyar bortörvény kifejezetten szigorú. Minden bor, amely úgy készül, hogy ennek a törvénynek nem felel meg, borhamisításnak minősül.

<iframe src="//giphy.com/embed/sUrEsRIiX9iBq" width="480" height="270" frameBorder="0" class="giphy-embed" allowFullScreen></iframe><p><a href="http://giphy.com/gifs/witch-spells-potions-sUrEsRIiX9iBq">via GIPHY</a></p>

Leggyakoribb formái az adalékanyagok használata, a hamis címkézés és amiről a legtöbben hallanak, a nem szőlőből készült borok. Kezdjük is ezzel. Ennek is két formája van. A jobbik eset a „lőré”, mely úgy készül, hogy a must kiforrása után a hordó alján maradt seprűt (szárazanyagban és aromában még nagyon gazdag) vízzel felöntik, majd cukor hozzáadása után újból kierjesztik. A rosszabbik formája a tablettás bor. Tudjátok, a Gondűző, Barátok bora, Csövidinka és még sorolhatnám. Ezek a csodák szőlő nélkül, kizárólag a fentebb ismertetett adalékanyagok vegyítésével készült borutánzatok. Elsősorban fehérbor-utánzatokat állítanak így elő. A sárgás színt régebben szalma- vagy kukoricaszár beleáztatásával érték el. Jellemző „termőhelye” többek között a Soltvadkert-Kecel-Kiskőrös magyar Bermuda háromszögnek nevezett térség. Az adalékanyagok hozzáadása a borhoz szintén borhamisításnak minősül. Sokan például a bor természetes glicerintartalmát növelik utólag hozzáadott tiszta glicerinnel. Ezzel teszik testesebbé a bort, hogy így váljon olajosabbá. A savpótlás vagy cukoremelés uniós törvényben szabályozott módon kirívó évjáratokban bizonyos mértékben megengedett.

Értelemszerűen minden ettől eltérő módon borhamisításnak minősül. A technológiák fejlődésével a mesterséges színanyagok, a tanninpor sőt már a borra jellemző illatokat, ízeket kísértetiesen visszaadó aromaanyagok is megjelentek. Természetesen ezek használata is a borhamisítás hatályába esik. Végül ejtsünk szót a hamis címkézésről. Ez akkor fordul elő, ha az eladott bor származási helye, termelője, évjárata, vagy fajtája a valóságban nem egyezik meg a címkén feltüntetett információval. Ez a manipuláció úgy is történhet, hogy az eredeti bort valamilyen arányban keverik egy gyengébb minőségű borral.