BorVlog – Borvidékek: Balatonfüred – Csopak

BorVlog – Borvidékek: Balatonfüred – Csopak

Nekünk a Balaton a Riviéra – avagy ismét jön Gábor Petrányi és Polák Dávid és velük a 0,75 bistro és a Palack videoblogja!

Tovább kalandozunk a borvidékeken; következő állomás nem más mint Magyarország egyik legnaposabb borvidéke! Miért igazi kihívás az ottani talaj és hogy mi is a Csopaki kódex az kiderül a legújabb videoblogból!

BorVlog 16 - Borvidékek: Balatonfüred - Csopak

BorVlog - Borvidékek: Balatonfüred - Csopak Nekünk a Balaton a Riviéra - avagy ismét jön Gábor Petrányi és Polák Dávid és velük a 0,75 bistro és a Palack videoblogja! Tovább kalandozunk a borvidékeken; következő állomás nem más mint Magyarország egyik legnaposabb borvidéke! Miért igazi kihívás az ottani talaj és hogy mi is a Csopaki kódex az kiderül a legújabb videoblogból! Ha tetszett, oszd meg Te is és írd meg kommentben, milyen témáról hallanál még szívesen tőlük! Blogjainkat és videoblogjainkat is megtaláljátok az oldalainkon: www.075bistro.hu www.palackborbar.hu

Közzétette: 0,75 bistro – 2017. február 21.
Évjárat: egy fontos támpont a boroknál

Évjárat: egy fontos támpont a boroknál

A borok címkéit vizsgálva a termelő, a bor neve, az alkoholfok és a szőlőfajta mellett majdnem minden bornál találkozunk egy évszámmal is, azaz az évjárattal. A legfontosabb, hogy tudjuk ez az évszám azt jelöli melyik évben szüretelték a szőlőt, nem pedig azt mikor került forgalomba a bor.

Ugyanis reduktív borok zömének kivételével kevés bor kerül ki a piacra abban az évben amikor szüretelték az alapanyagot. Egyes komoly dűlőszelektált borok vagy hordóválogatások bizony akár több évig is pihenhetnek a hordóban és még akár több hónapig palackba letöltve is az adott pincészetnél. Más boroknál mint például a tokaji aszúnál törvény írja elő hogy legalább két évet kell az alapanyagnak hordóban töltenie és további egy évet palackban, mielőtt a polcokra kerül. Az évjárat a magyar bortörvény alapján azon boroknál tüntethető fel ahol az alapanyag legalább 85%-a az adott évjáratból való. Tehát ha nem találjuk az évjáratot egy bor címkéjén valószínűleg évjáratok közötti házasítás történt. Na de milyen következtetéseket szűrhetünk le az évjárat alapján egy bor minőségéről? Ezt nem egyszerű röviden kifejteni.

Annyi bizonyos, hogy könnyű reduktív bort jellemzően csak a legfrissebb évjáratból érdemes vásárolni, mert ezek a borok gyorsan öregednek és akár már egy éves korukra túljutnak a csúcsukon. Ilyenek például a hazai rosé borok többsége, egyes fajtaborok mint például az Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Portugieser. Persze ritkán találni üdítő kivételeket, de ez egy jó irányvonal az adott borok esetében.

Bár Magyarország szőlőterülete kicsi és a klíma nagyrészt kontinentális, így az évjáratoknál azt mondhatnánk, országosan tekinthető egységesnek, azok megítélése mégis komplikáltabb. Egyértelműen rossz évjárat sincs tehát, ahogy egyértelműen tökéletes sem. Egyik szőlőfajtának a magas alkohol, másiknak a kemény tanninok, harmadiknak a túl lágy savszerkezet lehet hátránya, és akkor a fajták eltérő klímaigényéről, érzékenységéről még nem is beszéltünk. Íme egy pár mondatos leírása az elmúlt évekről:

2013: általánosan jó évjáratnak mondható. Igaz a márciusban visszatérő tél a frászt hozta a borászokra. Vörösboraink 2012-hez képest kisebb mennyiségben, de közepes jó minőségben készültek. Igazi csúcs vörösök nem készültek az évben. Tokajban hosszú szünet után újra készülhetett aszú.

2012: kevés csapadék nyáron, nagy hőingadozás nyáron. Sok aggódó borász, végül megbízható borok születtek, jó savakkal. Tokajban a hűvös őszi hajnalok hiányában elmaradt az aszúsodás.

2011: a 2010-es esős év után pont ellentétesre sikerült. A kevés csapadék sok borsot tört a borászok orra alá. Jellemzően így savszegény borok születtek, ráadásul kisebb mennyiségben. Tokajban az aszúsodás idén is elmaradt.

2010: sokak szerint régóta az egyik legrosszabb évjárat. Én azért árnyaltabban fogalmaznék. Valóban rengeteg eső esett ebben az évben. Sok helyen a szüret is elmaradt, és borász volt a talpán aki szép vörösborral ki tudott jönni a piacra. De például a friss, savhangúlyos borok ebben az évben voltak a legszebbek, lásd a rosék és könnyű rizlingszilvánik és rajnai rizlingek. Ráadásul 4 év távlatában azt látjuk, hogy egyes száraz tokaji borok igazán komolyan érlelhető komplex borokká értek. Persze aszúsodásra esély sem volt.

2009: Bár elég meleg év volt sokan mai napig az utóbbi idők egyik legjobb évjáratának tartják. A borászoknak persze élni is tudni kell a jó alapanyaggal. Jó ihatóságú, koncentrált vörös és fehérboroknak egyaránt kedvezett. Az aszú nélküli évek 2009-ben kezdődtek. Ugyanis a nagy meleg nem kedvezett a botrytis megjelenésének.

2008: Szepsy István komolynak, szikárnak, összetettnek, ígéretesnek nevezi az évjárat borait. Aki Tokajban aszút készített, jól tette, mert 5 évig Tokajban ezután csak nyomokban volt aszúsodás. A 2007-es sokak által túl meleg évhez képest sokkal szebb vörösborok készültek, melyek egy része még mindig a hordókban pihen. Kíváncsian várjuk mivé értek az évek alatt.

2007: Végletek előzmények nélküli éve, mely nem nagyon hasonlítható máshoz. Délies, lendületes, vastag, érzéki és lágy borok éve. Jó érettség, egészséges alapanyag minden fajtánál. A szüret megfelelő időzítésével sokan komplex, izgalmas borokat tudtak készíteni. A vörös- és fehérborokkal is sok jót tett ez a sivatagiasan száraz év.

2006: Ma már egyértelmű, hogy nagy vörös és komoly fehérborok vonatkozásában is az egyik legelegánsabb évjárat volt az elmúlt évtizedben. Hosszú volt a tél, de csapadék és hőmérséklet tekintetében átlagos. Nehezen induló év volt a 2006-os, és eleinte felét sem ígérte annak, amit végül adott nekünk.

BorVlog – Borvidékek: Szekszárd

BorVlog – Borvidékek: Szekszárd

Folytatjuk kötetlen beszélgetésünket a borról Gábor Petrányival és Polák Dáviddal – ismét itt a 0,75 bistro és a Palack videoblogja!

Kértük a véleményeteket, hogy miről hallanátok szívesen és leginkább a Magyarországi borvidékeinkről szeretnétek többet megtudni.

A fiúk nem is tétováztak, máris belefogtak egy újabb sorozatba! Következzék tehát Szekszárd; ami nem titkoltan az egyik kedvencük. Több okozata is van annak, hogy a szekszárdi borok miért olyanok amilyenek és az hogy melyik borunk a “Magyar Pinot Noir” a lenti videóból megtudod!

Ha tetszett, oszd meg Te is és írd meg kommentben, milyen témáról hallanál még szívesen tőlük!

BorVlog 15 - Borvidékek: Szekszárd

BorVlog - Borvidékek: Szekszárd Folytatjuk kötetlen beszélgetésünket a borról Gábor Petrányival és Polák Dáviddal - ismét itt a 0,75 bistro és a Palack videoblogja! Kértük a véleményeteket, hogy miről hallanátok szívesen és leginkább a Magyarországi borvidékeinkről szeretnétek többet megtudni. A fiúk nem is tétováztak, máris belefogtak egy újabb sorozatba! Következzék tehát Szekszárd; ami nem titkoltan az egyik kedvencük. Több okozata is van annak, hogy a szekszárdi borok miért olyanok amilyenek és az hogy melyik borunk a "Magyar Pinot Noir" a lenti videóból megtudod! 🙂 Ha tetszett, oszd meg Te is és írd meg kommentben, milyen témáról hallanál még szívesen tőlük! Blogjainkat és videoblogjainkat is megtaláljátok az oldalainkon: www.075bistro.hu www.palackborbar.hu

Közzétette: 0,75 bistro – 2017. február 7.
Mindent amit a boroshordókról tudni akartál!

Mindent amit a boroshordókról tudni akartál!

Fontos szót ejtenünk a bor helyes tárolásáról. Ez bizony nem humbuk és nem sznob allűr.

A bor élő anyag, ezért érdemes pár szempontot mindenképpen szem előtt tartani. Beszéltünk már arról, hogy a bornak van életgörbéje. Érik, eléri a csúcsát, majd elindul a lejtőn. A helytelen tárolással ez a folyamat radikálisan felgyorsul. Első körben a legfontosabb a hőmérséklet. A bort állandó hűvös helyen érdemes tárolni, kerülve a nagy hőingadozásokat. Panellakóknak a rossz hírem, hogy a vizslatartás mellett a bor hosszabb tárolása is rizikós. Keressük a leghűvösebb helyet.

A “klasszikus” boroshordók 50-100 literes űrtartalommal rendelkeznek. A nagy ászokhordók 1000-5000 literesek is lehetnek. Elterjedtsége miatt fontos még zsót említeni a barrique hordóról, melynek specialitása, hogy 225 literes űrmértékű dongái belül pedig ki vannak égetve, mely lehetővé teszi a kíméletes oxidáción alapuló borkezelést és érlelést, mely sajátos fából eredő aromákat biztosít a bornak. Magyar vonatkozásban pedig említsük meg a gönci hordót, mely űrmértéke régi magyar mértékegység szerint 160 icce, azaz körülbelül 136 liter. Legfőbb ismérve, hogy korábban a híres tokaji aszú és szamorodni borok érlelésére használták. Fontos továbbá, hogy milyen tölgyfából készül a hordó, mivel a fahordós érleléssel a bor gyümölcsös, szőlős (primőr) jegyei, fahordóból származó édesfűszeres és egyéb (szekunder) aromákkal gazdagodnak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a francia tölgy vaníliás jegyeket kölcsönöz a bornak, míg az amerikai tölgy étcsokoládét és kókuszt, míg a magyar zempléni tölgy például pörkölt magvas jegyeket ad a bornak. A boroshordó anyaga kifogásolhatatlan kell legyen, mert különben a bor vallja kárát. Első használat előtt elő kell készíteni egy több menetes forró vizes öblítéssel. A barrique hordók, mint már említettem belül égetett felülettel rendelkeznek, amitől jellegzetes illat-és zamatanyagok oldódnak a borba. Ennek megtartása érdekében a barrique hordókat csak hideg vizes öblítéssel késztik elő.

Üres állapotban is folyamatos karbantartást igényel. Hideg vízzel ki kell mosni, majd ezt a vizet maradéktalanul kiönteni belőle. Ismételni addig, míg tiszta víz nem folyik belőle. Első fejtés (értsd: bortárolás) után ez 3-4, később 2-3 alkalom szükséges körülbelül. A kimosott hordót száradni hagyjuk 2-3 napig. Száradás után kénezzük be és bedugva tartsuk. Amennyiben a kénezés elmarad, a hordó penészedni kezd. A kénezési folyamatot kéthavonta ajánlott elvégezni, mert a kén-dioxid lassan elillan a hordóból. A gondozást, így a kénezést és törölgetést rendszeresen el kell végezni. Amennyiben lehetséges, azt a hordót melyben bort tárolunk mindig csurig kell feltölteni. Ez egyrészt azért fontos, mert a hordó szájnyílásába speciális akonadugót helyeznek, melynek vége beleér a borba a tökéletes zárás érdekében. Másrészt ha bor “félben” van, akkor nagy felületen érintkezik levegővel és öregedése így rohamosan növekszik. Újonnan az akonadugót is szilikondugóval helyettesítik, amivel csökkentik a bor levegő felvételét.

Hogy egy bor mennyi időt tölt fahordóban, az attól függ, hogy a borász milyen stílust álmodott meg az adott bornak. Igaz sokszor egyszerűen a logisztika határozza meg, hogy egy bor mikor kerül lepalackozásra. A hordók használhatóságáról eltérnek a szakmai vélemények. Az biztos, hogy egy új hordó annyira erőteljes faízt ad a bornak, hogy az első letöltésnél jellemzően csak átlag alatti minőségű mustot vagy bort használnak, hogy az vegye el az intenzív aromát. A letöltések számának növekedésével csökken a hordóban pihenő borban a fás jegyek erőssége. Mivel egyes borászok boraik stílusában az erőteljes faízt képzelik el, azok hamar akár másod-, harmadtöltés után is képesek megválni hordóiktól. Mások a hordó szétrepedéséig kitartanak. Nem utolsó szempont a hordók méreg drága ára, melyek akár a több száz ezer forintot is elérhetik.